2013. április 2., kedd



A mostani fejezetet 2 részbe kell szednem...
Eléggé úgy tűnik, hogy kb 2 esetleg 3 hétig nem lesz friss.

9.fejezet 1/2: "  Moonlight shadow "

May:

Miután hazaértünk már öltöztem is át. Nagyon fel voltam pörögve, gondolom érthető... Egy fekete nadrágot, meg egy inget vettem fel. Magamra fújtam a kedvenc parfümöm (Goldigga) és elindultam lefelé. Visszafutottam a bukóért, és rohantam le.
-A, de jó illatod van! - mondta Arin. - Kivel találkozol?
-Eddel, Alice tesójával. - mosolyogtam rá Pont ekkor dudáltak kintről. - Ó, azt hiszem itt is van. - néztem ki.
-Motorral? - jött mellém. - Ezt nem engedem! - mondta monoton hangon.
-Ariiiin.
-Nem! Bármi baj lehet!
-De van rutinja, és jól is vezet kérlek! - néztem rá kiskutya szemekkel.
-Először. És utoljára! - nézett rám komolyan!
-Igen! - mosolyogtam  rá. - Köszönöm! -  adtam neki egy puszit és már rohantam is. - Szia - mentem oda hozzá.
-Szia. - mosolygott aranyosan. - Felkészültél?
-Hát persze! Amúgy - emeltem feljebb a sisakot. - Ez múltkor nálam maradt.
-Tiszta véletlen! - rázta meg a fejét mosolyogva.
-Gondoltam! - mondtam, majd rám kacsintott. Felvettem és beültem mögé. Megint úgy hajtott mint egy őrült. Eléggé furcsa volt, mikor náluk álltunk le. Kérdőn néztem rá, de csak biztatóan mosolygott. Megfogta a kezemet, majd hátravitt. Kurva sötét volt, de ő vezetett. - Hova megyünk?
-Majd meglátod! - mondta, majd erősebben fogta a kezemet. Beléptünk egy épületbe, majd felkapcsolta a villanyt. Totálisan. Le. Sokkolódtam.
-Anyám, ezek
-Igen, fater foglalkozik lovakkal, és hát van egy pár. - mondta, majd elindultam befelé. - Válassz egyet. - körbenéztem, majd egy iszonyat szép lovon állt meg a szemem.
-Őt akarom! - vágtam rá. Világos szeme volt, és a szőre korom fekete.
-Biztos?
-Igen. Miért? - néztem rá kicsit furcsán.
-Hát, majd meglátod. - kacsintott rám. Belépett hozzá, majd rárakta a kantárt és a nyerget.
-Amúgy hogy hívják?
-Pixie. - mondta, majd elmosolyodtam. - Mi az?
-Hát, csak a többiek engem is tündérkének szoktak hívni. - vontam meg a vállam.
-Hogy-hogy?
-Volt egy elég érdekes részeg sztori. - nevettem el magam, majd elmeséltem neki.
-Óha. - nevette el magát... A mosolya.... - Akkor tündérke, tessék! - vezette ki a lovat, majd a kezembe adta kantárt. Elment egy másikhoz, majd azt is felszerelte. Addig én elkezdtem simogatni Pixie puha orrát. - Te... Te hogy?
-Mit hogy?
-Hát megsimogattad és ő nem szokta engedni!
-Hát - vontam meg a vállam - úgy látszik a tündérek összetartanak. - adtam egy puszit a pofájára. Kivezettük őket, majd segített felülni a nyeregbe.
-Jól ülsz? 
-Aha. - bólogattam. Odaadott egy kobakot, majd ő is felült az övére.
-Na, gyere utánam. - mondta kedvesen, majd elindultunk a kapu felé. Az ő lova fekete volt, de a sörénye meg a farka fehér volt.
-És az ő neve mi? - mentem mellé.
-Unbroken.
-Unbroken?
-Igen. - mosolyodott el -  Senki sem tudta betörni - nézett rám - Mái napig úgy ülök fel rá, hogy lehet a kövi pillanatba ledob. - vonta meg a vállát.
-És nem félsz?
-Mert te nem félsz Pixietől?
-Még nem dobott le. - mondtam.
-És amúgy hogy kerültél te ide HB-re?
-Hát, tudod - kezdtem el neki mesélni. Néhány résznél elnevette magát, mondjuk meg is értem.
-Amúgy csak a rock zenét szereted?
-Igazából mondhatni minden zenét szeretek. Na jóm Justin Bieber húzzon a faszomra, de amúgy minden. - mondtam, majd elnevette magát. - De legtöbbet igen ilyen stílusút, meg reggaet hallgatom.
-Akkor azt hiszem megtaláltam a lelki társam.
-Talán én is. – mosolyogtam rá. Akkor vettem észre csak, hogy a parton vagyunk. Eszméletlen volt. – Na gyerünk! – mondtam, majd megfeszítettem a lábaimat, és elkezdtem Pixievel vágtatni. Atom jó érzés volt... A Hold tökéletesen megvilágított mindent. A tengerpart csöndes, és megnyugtató volt. Olyan más volt... Annyira leírhatatlan.
Csak vágtattam, nem érdekelt semmi... Eskü jobb mint a cucc. Megálltam, majd szélesen vigyorogva Edre néztem.

Ed:

Utána akartam menni, de inkább végignéztem. Annyira élvezte, hogy bűn lett volna megtörni.



Elég furcsa volt, hogy Pixie csak így hallgat valakire. Megállt, majd vigyorogva rám nézett.
-Nem jössz? - kiabálta oda. Odavágtattam én is, majd egyre gyorsabban mentünk. Éreztem, hogy egy versenyre hívott ki. Arra viszont nem számítottunk, hogy a part szélén, egy hatalmas rönk lesz. Megállni már nem volt időnk, így nem tudtunk mást csinálni. Egyszerre, reflex szerűen "felrántottuk" a lovakat. Gyönyörű ugrás... Lassan lelassítottunk, majd nevetve néztünk egymásra.
-Szép. - mondtam elismerően - Te lovagoltál már korábban?
-Igen, az egyik kedvenc hobbim volt úgy 10 évesen. Imádtam a lovakat, és ki nem hagyhattam a lovaglást. Igazából Pixie hasonlít arra a gyönyörűségre, akivel mindig mentem. - paskolta meg a ló nyakát, majd adott rá egy puszit.
-Azt hiszem van még mit megtudnom.
-De még mennyi. - mosolygott rám.

May:


-Ha abba a suliba jársz, biztos ismered Aaront.
-Igen. Miért?
-Vigyázz vele, ennyit mondok. De majd rájössz.
-Mindenki ezt mondja, pedig tök rendes velem. - mondtam.
-Naiv vagy!
-Ezt már megkaptam párszor. - mosolyogtam rá. Még úgy kb fél óráig voltunk a parton, majd egy faházhoz értünk. Belülről csak egy kis fény szűrődött ki. A lovakat leraktuk egy itatónál, majd raktunk rájuk 1-1 lótakarót. Beléptünk, majd egyből leültetett egy asztalhoz. Nem világított semmi, csak az a 2 hosszú, vörös gyertya az asztalon.
-Eeed. - mondta mosolyogva. - Honnan tudtad hogy a fehér rózsa a kedvencem? - néztem rá.
-Amikor először megláttalak, akkor is ezt vetted.
-Először? - néztem a rózsát összeszűkült szemekkel. - Akkor abba a virágboltba... Te voltál?
-Megeshet. - mondta, miközben felbontott egy üveg bort.


Matt:

Koncert után elmentünk inni Arin és May nélkül. Beültünk a kedvenc kocsmánkba, majd rendeltük a szokásosat.
-És Brian most mi lesz veled?
-Még én sem tudom. - vonta meg a vállát. - Igazából most már csak a zenével akarok foglalkozni. Elég volt ennyi a nőkből.
-Még Mayből is?
-May más, de ezzel szerintem nem vagyok egyedül. - nézett körbe.
-Ez mondjuk igaz. - mondtam. - Nem is érdekel mi van Michellel?
-Miért érdekelne?
-Mert a volt feleséged?
-Igen jól mondtad. VOLT.
-Nagyon ki van Brian! Egész nap sír Valarynek hogy mennyire bánja. Szerintem beszéld meg vele. - mondtam.
-Ezen nincs mit megbeszélni. - mondta fintorogva.
-Matt nem akarok közbeszólni, de szerintem Brian jobban járt így...
-Mi? - néztem rá összeráncolt szemöldökkel.
-Lásd be... Michelle csak a pénzért volt vele, na meg a hírnév. - védte ki Zacky.
-Ez nem igaz, ő szerette!
-Matt bassza meg lásd már be, hogy ugyan az játszódott le mint Jimmynél. - emelte fel a hangját Johnny... Hirtelen nagy csönd lett. Mindenki tudta, hogy igaza van.
-Az a kurva tehet mindenről. - mondta Brian összeszorított fogakkal, miközben a poharán bambult.
-Azóta se mert a szemünk elé állni. - mondtam halkan.
-Ne is merjen. - mondta Zacky, majd beleivott a whiskyjébe. - Aki ezt képes tenni egy emberrel, az a szemembe egy senki. Pont ekkor, egy elég meglepő dolog történt...
-Szasztok zavarok? - jött oda.
-Te? - néztünk rá.... 1000 éve nem láttam ez az embert....

3 megjegyzés:

  1. Szia, hát nagyon elszomorítottál hogy 2-3 hétig nem tudhatom meg ki ez a titokzatos ember :) de biztos érdemes lesz kivárni :) May és Ed meg nagyon édesek, remélem el tart még egy ideig ez az idill, Aaron viszont egyre inkább megrémít, kiváncsi vagyok mi volt közte és Ed és Alice között, hogy mind figyelmeztetik Mayt, bár alapból a rózsásdi nem volt túl bizalom gerjesztő... De nagyon tetszett a fejezet és sajnálom hogy sokat kell várni még....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Halii. :D olvasd a frisset!!! ;)

      El fog, ezt elmondom ;)
      Aaronnal még kifog derülni 1-2 érdekes dolog...
      :D köszönöm

      ~foREVer <3

      Törlés
  2. Fuuhaa nagyon jó! Még csak 1 napja találtam rá a blogodra, de teljesen kész vagyok! Annyira jó, minden egyes pillanatát és jelenetét látom magam előtt ahogy olvasom. Imádom ezeket a kapcsolatokat amiket kiépìtettél benne, nagyon ügyesen fonogatod a szálakat. :) Olyan emberi az egész, gratulálok! Azt hiszem rajongója lettem a blogodnak :D
    Üdv,

    VálaszTörlés