24.fejezet: " Happy Birthday May! "
2/2
2/2
May:
-Brian? - vettem fel a telefont.
-Boldog Születésnapot! - mondta jókedvűen.
-Köszönöööm. - mosolyodtam el.
-Boldog Születésnapot! - mondta jókedvűen.
-Köszönöööm. - mosolyodtam el.
-Csak azért hívtalak, mert tudod még vettem 2 koncertjegyet...
-Igen?
-És az ma van. Este 8-tól. Szóóóóóval.
-Hát
-Nyugi, nincs semmi hátsószándékom.
-Csak, mint barátok.
-Csak, mint barátok!
-Akkor fél 8-ra gyere értem.
-Oké. Szia.
-Szia. - nyomtam ki a telefont.
-Igen?
-És az ma van. Este 8-tól. Szóóóóóval.
-Hát
-Nyugi, nincs semmi hátsószándékom.
-Csak, mint barátok.
-Csak, mint barátok!
-Akkor fél 8-ra gyere értem.
-Oké. Szia.
-Szia. - nyomtam ki a telefont.
-Ki volt az? - kérdezte Ed, miközben mentünk lefelé.
-Brian születésnapomra elvisz e System koncertre.
-Brian? - nézett rám.
-Igen, de nyugi csak elmegyünk egy koncertre!
-Szeretném, ha időben hazajönnél! - fogta meg a kezem.
-Nyugi, itt leszek. - adtam egy puszit a szájára.
-Mit látnak szemeim? - karolt át minket Carlbácsi. - Miről maradtam le? - mosolygott ránk.
-Hát. - néztem rájuk, majd megsimogatta a fejem és mentünk is le. Ünnepi kaja volt, a születésnapom miatt. Volt nagyon finom csokitora, meg vagy 6 fogás. Természetesen koccintottunk pezsgővel is, Carlbácsinak pedig mennie kellett azonnal dolgozni. Fent beszéltem az otthoniakkal és megígértem hogy hazautazok a következő hétre. Miközben Skype-on beszélgettünk én öltöztem, sminkeltem. Mikor kész lettem gyors elköszöntem és már mentem is volna lefelé.
-Brian születésnapomra elvisz e System koncertre.
-Brian? - nézett rám.
-Igen, de nyugi csak elmegyünk egy koncertre!
-Szeretném, ha időben hazajönnél! - fogta meg a kezem.
-Nyugi, itt leszek. - adtam egy puszit a szájára.
-Mit látnak szemeim? - karolt át minket Carlbácsi. - Miről maradtam le? - mosolygott ránk.
-Hát. - néztem rájuk, majd megsimogatta a fejem és mentünk is le. Ünnepi kaja volt, a születésnapom miatt. Volt nagyon finom csokitora, meg vagy 6 fogás. Természetesen koccintottunk pezsgővel is, Carlbácsinak pedig mennie kellett azonnal dolgozni. Fent beszéltem az otthoniakkal és megígértem hogy hazautazok a következő hétre. Miközben Skype-on beszélgettünk én öltöztem, sminkeltem. Mikor kész lettem gyors elköszöntem és már mentem is volna lefelé.
-Ebben mész a koncertre?. - jött be a szobámba.
-Aha, miért?
-Fordulj meg! - mondta, majd kérdően néztem rá, de megfordultam. - Aha, jó lesz! - mondta elismerően!
-Te - fordultam vissza, majd elkapott és megcsókolt.
-Muszáj elmenned arra a koncerte? - kérdezte, miközben a nyakamhoz bújt.
-Igen. - mondtam nevetve. - Ne csináld tudod, hogy nagyon csikis vagyok!
-Máris féltékeny vagyok!
-Ne, Ed! - mondtam, majd még közelebb bújt hozzám, ezzel elérve azt, hogy összegörnyedtem. - Ne! - menekültem volna, de lefogott.
-Nem engedlek!
-Ed! Készülnöm kellene!
-Megtiltom. - mondta halkan és elkezdte puszilgatni a nyakam.
-Eed! - mondtam nevetve, majd kicsit hanyatt döntöttem magam ő pedig hajolt előre. Magához húzott, majd megcsókolt. - Idióta! - csókoltam vissza.
-May kisasszony! Kint várja önt egy úriember.
-Azonnal megyek! - mondtam, majd lehámoztam magamról Ed karjait. - Majd jövök. - adtam neki még gyors egy puszit.
-Siess! - mosolygott rám.
-Ahogy tudok! - mentem ki a kapun. Brian a kocsinak támaszkodva várt.
-Csövi. - álltam elé.
-Szia. - mosolyodott el. - Először is, boldog születésnapot! Másodszor, kérlek szállj be! - nyitotta ki nekem az ajtót.
-Köszönöm és köszönöm! - szálltam be.
Útközben beállt az a kínos csönd felé, így úgy gondoltam ideje belekezdeni a beszélgetésbe.
-Hogy van a barátnőd?
-Köszi jól. - mosolyodott el. - Üdvözöl és ő is üzeni hogy boldogat.
-Köszi. Na, de hogy ismerted meg?
-LA-ben egy bárban.
-Tehát egy kurva? - kérdeztem mély hangon.
-Nem, nem az. - mondta nevetve. - Aranyos, kedves. És egy rádiónál dolgozik.
-Ott lakik nálad?
-Hát, néha eljön. Ma este is a koncert után együtt vacsorázunk.
-Te főzöl?
-Hát persze!
-TE! - mondtam kiakadva.
-Tudok olyat is!
-Hát, nem hiszem! - mondtam nevetve.
-De igenis, tudok főzni! Egyszer kóstolnád meg a spagettimet!
-Inkább nem! - mondtam nevetve.
-És hogy viseled Ed távollétét?
-Ma hazajött! - mondtam boldogan. - Hazaengedték.
-Na, akkor gondolom nagy a boldogság.
-Hát persze.
-De miért is csukták le?
-Nem tudom... Mindig azt mondja, hogy 1-2 zűrös ügy miatt.
Innentől egész könnyen ment a beszélgetés. Mikor odaértünk, a tömeg már bent volt. Nekünk VIP belépőnk volt, szóval választhattunk. Első sor, vagy backstage. Természetesen az első sort választottam. Pontosan Daron, a gitáros előtt álltam, akit nagyon imádtam. Mikor végre elkezdődött a koncert, már nagyon be voltam zsongva.
Annyira jót tomboltunk Briannel, mint még addig soha. A legjobb koncert volt, amin addig voltam. A vége után végre megismerhettem a bandatagokat. Remegve álltam előttük, ők pedig csak szélesen vigyorogtak és magyaráztak minden hülyeséget. Végül kaptam mindenkitől egy aláírás, meg lett egy közös fotónk is. Az örömtől majdnem elkezdtem bőgni, de tartottam magam.
Hazafelé be nem állt a szám. Brian nem bírt leállítani, inkább csak kiröhögött.
-Hát akkor, utólag is boldog születésnapot! Remélem tetszett az "ajándék"
-Igen, nagyon. Köszönöm. - néztem rá csillogó szemekkel.
-Hát akkor. - állt előttem
-Szia. - mondtam mosolyogva.
-Szia! - szállt be a kocsijába.
-Aha, miért?
-Fordulj meg! - mondta, majd kérdően néztem rá, de megfordultam. - Aha, jó lesz! - mondta elismerően!
-Te - fordultam vissza, majd elkapott és megcsókolt.
-Muszáj elmenned arra a koncerte? - kérdezte, miközben a nyakamhoz bújt.
-Igen. - mondtam nevetve. - Ne csináld tudod, hogy nagyon csikis vagyok!
-Máris féltékeny vagyok!
-Ne, Ed! - mondtam, majd még közelebb bújt hozzám, ezzel elérve azt, hogy összegörnyedtem. - Ne! - menekültem volna, de lefogott.
-Nem engedlek!
-Ed! Készülnöm kellene!
-Megtiltom. - mondta halkan és elkezdte puszilgatni a nyakam.
-Eed! - mondtam nevetve, majd kicsit hanyatt döntöttem magam ő pedig hajolt előre. Magához húzott, majd megcsókolt. - Idióta! - csókoltam vissza.
-May kisasszony! Kint várja önt egy úriember.
-Azonnal megyek! - mondtam, majd lehámoztam magamról Ed karjait. - Majd jövök. - adtam neki még gyors egy puszit.
-Siess! - mosolygott rám.
-Ahogy tudok! - mentem ki a kapun. Brian a kocsinak támaszkodva várt.
-Csövi. - álltam elé.
-Szia. - mosolyodott el. - Először is, boldog születésnapot! Másodszor, kérlek szállj be! - nyitotta ki nekem az ajtót.
-Köszönöm és köszönöm! - szálltam be.
Útközben beállt az a kínos csönd felé, így úgy gondoltam ideje belekezdeni a beszélgetésbe.
-Hogy van a barátnőd?
-Köszi jól. - mosolyodott el. - Üdvözöl és ő is üzeni hogy boldogat.
-Köszi. Na, de hogy ismerted meg?
-LA-ben egy bárban.
-Tehát egy kurva? - kérdeztem mély hangon.
-Nem, nem az. - mondta nevetve. - Aranyos, kedves. És egy rádiónál dolgozik.
-Ott lakik nálad?
-Hát, néha eljön. Ma este is a koncert után együtt vacsorázunk.
-Te főzöl?
-Hát persze!
-TE! - mondtam kiakadva.
-Tudok olyat is!
-Hát, nem hiszem! - mondtam nevetve.
-De igenis, tudok főzni! Egyszer kóstolnád meg a spagettimet!
-Inkább nem! - mondtam nevetve.
-És hogy viseled Ed távollétét?
-Ma hazajött! - mondtam boldogan. - Hazaengedték.
-Na, akkor gondolom nagy a boldogság.
-Hát persze.
-De miért is csukták le?
-Nem tudom... Mindig azt mondja, hogy 1-2 zűrös ügy miatt.
Innentől egész könnyen ment a beszélgetés. Mikor odaértünk, a tömeg már bent volt. Nekünk VIP belépőnk volt, szóval választhattunk. Első sor, vagy backstage. Természetesen az első sort választottam. Pontosan Daron, a gitáros előtt álltam, akit nagyon imádtam. Mikor végre elkezdődött a koncert, már nagyon be voltam zsongva.
Annyira jót tomboltunk Briannel, mint még addig soha. A legjobb koncert volt, amin addig voltam. A vége után végre megismerhettem a bandatagokat. Remegve álltam előttük, ők pedig csak szélesen vigyorogtak és magyaráztak minden hülyeséget. Végül kaptam mindenkitől egy aláírás, meg lett egy közös fotónk is. Az örömtől majdnem elkezdtem bőgni, de tartottam magam.
Hazafelé be nem állt a szám. Brian nem bírt leállítani, inkább csak kiröhögött.
-Hát akkor, utólag is boldog születésnapot! Remélem tetszett az "ajándék"
-Igen, nagyon. Köszönöm. - néztem rá csillogó szemekkel.
-Hát akkor. - állt előttem
-Szia. - mondtam mosolyogva.
-Szia! - szállt be a kocsijába.
Mikor beéértem, Alice azonnal felvitt és bementünk a gardróbjába.
-Azta.Kurva... - néztem körbe. - De minek kell ez?
-Fasza mi? - mosolygott rám. - Most szépen választhatsz egyet. Jaj istenem... Vacsora is lesz! - nézett rám értetlenül.
-Igen?
-Igen!
Felvettem és Alice egyből nekilátott a hajamnak, meg a sminkelésemnek. Közben persze el kellett mesélnem mindent...
-Azta.Kurva... - néztem körbe. - De minek kell ez?
-Fasza mi? - mosolygott rám. - Most szépen választhatsz egyet. Jaj istenem... Vacsora is lesz! - nézett rám értetlenül.
-Igen?
-Igen!
-Köszönöm! - ugrottam a nyakába. Nézegettük őket, majd megakadt a szemem egy halványsárga miniruhán. - Ez lesz!
-Akkor gyerünk, vedd fel!Felvettem és Alice egyből nekilátott a hajamnak, meg a sminkelésemnek. Közben persze el kellett mesélnem mindent...
Mikor a nappaliba mentem, Ed éppen a kiskutyámat nyúzta. Vagyis inkább próbálta, mert az meg mindig elfutott előle. Kis hülye játszani akart, Ed pedig csak megszeretgetni.
Egy ideig néztem őt, majd mikor észrevett, először kikerekdett szemekkel bámult rám, majd felkelt és odajött.
-Mi az? - néztem rá ártatlanul
-Iszonyatosan jól áll. - puszilt meg.
-Köszönöm. De, miért vagy öltönyben? - néztem rá furcsállva.
-Gyere, egy kicsit! - vitt be az ebédlőbe. A látvány lesokkolt, de mégis mosolyra késztetett.
-Hát, ez a ruha.
-Igen?-Iszonyatosan jól áll. - puszilt meg.
-Köszönöm. De, miért vagy öltönyben? - néztem rá furcsállva.
-Gyere, egy kicsit! - vitt be az ebédlőbe. A látvány lesokkolt, de mégis mosolyra késztetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése