se2
4.fejezet: " Break up? "
May:
Az egész utat végigaludtam... Furcsálltam kicsit, hogy Juliet nem jött velünk. A többiek szerint, ő már ott van...
-May, kelj fel!
-Nem akarok! - nyúltam bele a keltegető arcába.
-Így kell fogadni engem? - kérdezte. Már kezdtem felismerni ezt az illatot.
-Ashley! - pattantak ki a szemeim. - Ashleeey! - szorítottam magamhoz.
Kiszálltam a kocsiból és egyenesen a túrabuszhoz mentünk. Útközben volt 1-2 csajszi, akik megmértek és közben odaköszöntek Ash-nek, ő pedig aranyosan vissza.
-Őőő Ash, kik ezek?
-Rajongók... Pontosabban groupie-k. De nyugi, másra nem néztem mióta itt vagyunk... - álltunk meg egy percre. - Már nagyon hiányoztál! - csókolt meg.
-Te is! - bújtam hozzá.
A buszban mindenki ott volt, Juliet is. A koncert előtt természetesen próbáltak. Bementem én is és egy kurva jót énekeltem Andy-vel.
-Kislány, egyszer fel kellene lépnünk közösen. - mosolygott rám.
-May, kelj fel!
-Nem akarok! - nyúltam bele a keltegető arcába.
-Így kell fogadni engem? - kérdezte. Már kezdtem felismerni ezt az illatot.
-Ashley! - pattantak ki a szemeim. - Ashleeey! - szorítottam magamhoz.
Kiszálltam a kocsiból és egyenesen a túrabuszhoz mentünk. Útközben volt 1-2 csajszi, akik megmértek és közben odaköszöntek Ash-nek, ő pedig aranyosan vissza.
-Őőő Ash, kik ezek?
-Rajongók... Pontosabban groupie-k. De nyugi, másra nem néztem mióta itt vagyunk... - álltunk meg egy percre. - Már nagyon hiányoztál! - csókolt meg.
-Te is! - bújtam hozzá.
A buszban mindenki ott volt, Juliet is. A koncert előtt természetesen próbáltak. Bementem én is és egy kurva jót énekeltem Andy-vel.
-Kislány, egyszer fel kellene lépnünk közösen. - mosolygott rám.
-Egyszer összehozzuk!
Hatalmas pörgés volt. Ugráltam, beültem CC helyére, headbang-eltem a lányokkal, stb.. A koncertet hátulról néztem végig és ott is nagyon jól éreztem magam. Elbeszélgettem a hangosítós fiúkkal, besegítettem nekik. Igazából kicsit eltávolodtam a lányoktól...
Este természetesen megünnepeltük, hogy ott vagyunk na meg persze, hogy milyen jól sikerült a koncert.
Egy hotelben voltunk elszállásolva. Mindenkinek külön szoba, de mi Jinxx-éknél buliztunk.
-Andyyyy! Nem tetszik így hajad! - ültem le mellé már nem túl józanon.
-De, ez az eredeti.
-Akkor se! Túl rövid és túl barna! Hova lett a régi Andy?
-Elvitt a munka...
-Ne add el magad! - néztem komolyan a szemeibe. - Nem tartozol senkinek és nem vagy senki csicskája. Bassza meg, te vagy Andy Biersack!! Nem a "BVB énekese"... - álltam fel. - Gyerünk, ember, térj vissza magadhoz! NEM szabad megkomolyodnod, sohasem!
-Szóval te is észrevetted?
-Igen, észrevettem! Ne lökd el magadtól a fanjaitokat és szeresd őket továbbra is! - mondtam és közben hadonásztam. - Ők szeretnek titeket, ne engedd, hogy belepjenek a nagykutyák! Szóval fiam állj ki magadért és legyél a régi! - böktem a mellkasára. - De, előtte igyál egy kicsit! - adtam a kezébe a poharat, mire elnevette magát.
-Elismerem, igazad van!
-Tudom, nekem mindig! - vágtam értetlen fejet.
-May, hol vagy már? - jött be Ashley.
-Beszéltem kicsit Andy-vel.
-Jó, de gyere már kivannak töltve a piák.
-Hol? - mentem ki egyből. Juliet mikor meglátott egyből ment is be Andy-hez. - Ashley, vodka hol van?
-Tessék. - adta a kezembe én pedig egyből kevertem is. Még kb 4 pohárnyi pia elfogyott és Ashley komoly arccal állt elém.
-Mi az kicsim? - néztem rá mosolyogva.
-Nem tetszik, ahogy Andy-vel viselkedsz!
-Mégis hogy viselkedek vele?
-Ma is próbán, meg most is csak úgy beszéltetek. Meg nem csak ő...
-Miért még ki? - tettem csípőre a kezem.
-Synyster? Na meg a bandád.
-Úristen, ők a családom! A képek zavarnak? Ashley, ugyan már! Amúgy meg ha itt tartunk, te is visszavehetnél, mert zavarnak a kis kurváid! - mondtam már kicsit hangosabban, majd kiviharzottam az erkélyre. Az egyik sarokban Andy ült, éppen cigizett.
-Szia. - ültem le mellé.
-Szia. Veszekedés?
-Ja...
-Hallottam...
-Egyre nehezebb ez az egész. Körbeveszik a csitrik, akiket természetesen fel is visz a szobájába, én meg otthon ülök vagy éppen koncertezek és azon rágom magam, hogy mit csinálhat per pillanat.
-Jul is ezt érezhette?
-Érezhette?
-Andyyyy! Nem tetszik így hajad! - ültem le mellé már nem túl józanon.
-De, ez az eredeti.
-Akkor se! Túl rövid és túl barna! Hova lett a régi Andy?
-Elvitt a munka...
-Ne add el magad! - néztem komolyan a szemeibe. - Nem tartozol senkinek és nem vagy senki csicskája. Bassza meg, te vagy Andy Biersack!! Nem a "BVB énekese"... - álltam fel. - Gyerünk, ember, térj vissza magadhoz! NEM szabad megkomolyodnod, sohasem!
-Szóval te is észrevetted?
-Igen, észrevettem! Ne lökd el magadtól a fanjaitokat és szeresd őket továbbra is! - mondtam és közben hadonásztam. - Ők szeretnek titeket, ne engedd, hogy belepjenek a nagykutyák! Szóval fiam állj ki magadért és legyél a régi! - böktem a mellkasára. - De, előtte igyál egy kicsit! - adtam a kezébe a poharat, mire elnevette magát.
-Elismerem, igazad van!
-Tudom, nekem mindig! - vágtam értetlen fejet.
-May, hol vagy már? - jött be Ashley.
-Beszéltem kicsit Andy-vel.
-Jó, de gyere már kivannak töltve a piák.
-Hol? - mentem ki egyből. Juliet mikor meglátott egyből ment is be Andy-hez. - Ashley, vodka hol van?
-Tessék. - adta a kezembe én pedig egyből kevertem is. Még kb 4 pohárnyi pia elfogyott és Ashley komoly arccal állt elém.
-Mi az kicsim? - néztem rá mosolyogva.
-Nem tetszik, ahogy Andy-vel viselkedsz!
-Mégis hogy viselkedek vele?
-Ma is próbán, meg most is csak úgy beszéltetek. Meg nem csak ő...
-Miért még ki? - tettem csípőre a kezem.
-Synyster? Na meg a bandád.
-Úristen, ők a családom! A képek zavarnak? Ashley, ugyan már! Amúgy meg ha itt tartunk, te is visszavehetnél, mert zavarnak a kis kurváid! - mondtam már kicsit hangosabban, majd kiviharzottam az erkélyre. Az egyik sarokban Andy ült, éppen cigizett.
-Szia. - ültem le mellé.
-Szia. Veszekedés?
-Ja...
-Hallottam...
-Egyre nehezebb ez az egész. Körbeveszik a csitrik, akiket természetesen fel is visz a szobájába, én meg otthon ülök vagy éppen koncertezek és azon rágom magam, hogy mit csinálhat per pillanat.
-Jul is ezt érezhette?
-Érezhette?
-May, én otthagytam Juliet-et. - nézett rám Andy őszinte szemekkel. - Az az este után rájöttem, nekem nem ő kell!
-Andy, te nem vagy józan!
-Ki tudja? - vonta meg a vállát - Legalább őszintén tudok beszélni veled! - hajolt közelebb.
-Ezt nem kellene! Juliet féltékeny lesz!
-Legyen!
-De ha szakítottatok, miért van itt?
-Egyrészt mert a média nem tudhatja meg, másrészt még a fiúk sem tudják.
-Andyy! - öleltem át. - Ez nem helyes! - néztem rá.
-De te az vagy! - fogta meg a fejem és már csókolt volna meg, mikor Ashley elrántotta a kezem.
-Ember, te nem vagy magadnál! - mutatott Andy-re.
-Ash, kérlek nyugalom!
-Te csak maradj csöndbe! - engedett el.
-Bunkó! - pofoztam fel, majd bementem kirohantam a folyosóra, onnan pedig a szobámba. Sírva dőltem neki az ajtónak. Nem akartam elhinni, hogy megint csak a balhé megy... Persze azért a pia is közrejátszott, de akkor is... Nem is szeretem igazán Ashley-t, akkor minke vagyok itt?
Hirtelen azt éreztem, Brian-re van szükségem. Pont ekkor elkezdett csörögni a telefonom.
-Igen?
-May! - mondta Syn aggódva.
-Brian! - bőgtem a telefonba. - Én ezt nem bírom. - mentem beljebb. - Megint balhé van miattam! Szakítani fogok Ashley-vel.
-Figyelj, ahogy hallom megint részeg vagy! Ne hozz döntéseket hirtelen felindulásból!
-Ez már biztos. Sajnálom, hogy múltkor úgy otthagytalak!
-Semmi baj! Mikor jössz haza?
-Szerintem holnap. - nyeltem egy nagyot.
-Előbb feküdj le, aludd ki magad és utána dönts oké?
-Oké.
-Akkor holnap beszélünk.
-Oké. Szia és köszönöm.
-Csáó! - nyomta ki.
Ahogy Syn mondta, azonnal lefeküdtem aludni.
Reggel, Ashley nem volt mellettem. Felhívtam és éppen valamit lent beszéltek meg a menedzserükkel. Feljött és azonnal leültünk beszélni...
-Ki tudja? - vonta meg a vállát - Legalább őszintén tudok beszélni veled! - hajolt közelebb.
-Ezt nem kellene! Juliet féltékeny lesz!
-Legyen!
-De ha szakítottatok, miért van itt?
-Egyrészt mert a média nem tudhatja meg, másrészt még a fiúk sem tudják.
-Andyy! - öleltem át. - Ez nem helyes! - néztem rá.
-De te az vagy! - fogta meg a fejem és már csókolt volna meg, mikor Ashley elrántotta a kezem.
-Ember, te nem vagy magadnál! - mutatott Andy-re.
-Ash, kérlek nyugalom!
-Te csak maradj csöndbe! - engedett el.
-Bunkó! - pofoztam fel, majd bementem kirohantam a folyosóra, onnan pedig a szobámba. Sírva dőltem neki az ajtónak. Nem akartam elhinni, hogy megint csak a balhé megy... Persze azért a pia is közrejátszott, de akkor is... Nem is szeretem igazán Ashley-t, akkor minke vagyok itt?
Hirtelen azt éreztem, Brian-re van szükségem. Pont ekkor elkezdett csörögni a telefonom.
-Igen?
-May! - mondta Syn aggódva.
-Brian! - bőgtem a telefonba. - Én ezt nem bírom. - mentem beljebb. - Megint balhé van miattam! Szakítani fogok Ashley-vel.
-Figyelj, ahogy hallom megint részeg vagy! Ne hozz döntéseket hirtelen felindulásból!
-Ez már biztos. Sajnálom, hogy múltkor úgy otthagytalak!
-Semmi baj! Mikor jössz haza?
-Szerintem holnap. - nyeltem egy nagyot.
-Előbb feküdj le, aludd ki magad és utána dönts oké?
-Oké.
-Akkor holnap beszélünk.
-Oké. Szia és köszönöm.
-Csáó! - nyomta ki.
Ahogy Syn mondta, azonnal lefeküdtem aludni.
Reggel, Ashley nem volt mellettem. Felhívtam és éppen valamit lent beszéltek meg a menedzserükkel. Feljött és azonnal leültünk beszélni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése