WWNFY 32.

32.fejezet: " Outlaw "

May:

Furcsa volt Ashley mellett úgy ébredni, hogy együtt vagyunk... Már a megszokott pózban keltünk, vagyis a fejem a mellkasán volt, ő pedig az egyik kezével átkarolt, a másikkal meg a kezem fogta.
Miért nem vettem észre eddig, hogy érez? Ennyire vak vagyok, vagy csak jól leplezi? És ha belegondolok, igazából majdnem egyidős Brian-el! 12 évvel idősebb, mint én...
Ahogy néztem a karját, szinte elvesztem a tetkóiban. A kedvencem az "Outlaw" felirat volt a hasán.
Én is akarok egy ilyet, csak máshova. Mondjuk, a hasam alá...
Azonnal felkeltem, felvettem Ash egyik pólóját, kerestem papírt meg tollat és elkezdtem tervezni.
-Mit csinálsz? - adott egy puszit Ashley.
-Tervezek egy tetkót. - mondtam mosolyogva.
-Outlaw?
-Igen. Megtetszett a tiéd és nézd! Már meg is terveztem a sajátom.
-Hmm... Egész jó, de biztos vagy benne?
-Igen! - mondtam büszkén.
-Hány tetkód van eddig? - nézett rám furcsállva.
-3. Egy a lapockámon, egy egész hátas és egy a tarkómon.
-Igen, ezeket láttam. Máshol nincs?
-Nincs! - ráztam meg a fejem.
-És nem félsz, hogy ez ki fog nyúlni, ha terhes leszel?
-Nem lesz gyerekem. Örökbe akarok fogadni.
-Mi?
-Nem tudom, távol áll tőlem az, hogy szüljek! - vontam meg a vállam.
-Ez még változni fog. - borzolta össze a hajam, majd kiment. 10 percre rá lementem én is hozzá.
-Ashley, kérdezhetek valamit?
-Tessék. - ült le mosolyogva.
-Téged, nem zavar, ez a korkülönbség? - néztem rá kérdően.
-Korkülönbség?

-Ez a 12 év... Én még szinte gyerek vagyok hozzád képest.
-Nem, te egyszerűen túlságosan aggódsz az értelmetlen dolgok miatt! - fogta meg a kezem. - Tőlem akár lehetnél 14 éves is. - nézett a szemeimbe. - Na jó nem, mert akkor tényleg feljelentenének! - húzott magához közelebb. - De akkor sem változnának az érzéseim.

-Inkább nekem kellene azon aggódnom, hogy elhagysz, mert nemsokára 30 leszek!
-30? Az nem olyan sok azért. - fogtam meg a fejét.
-Szerinted! Végre a húszas éveimnek, oda a fiatalságom! - mondta kiakadva.
-Drámai vagy Ashley! - nevettem el magam. -  Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad és persze amennyinek kinézel. - vontam meg a vállam.
-Szeretlek! - húzott le magához, majd megcsókolt. Pont ekkor megcsörrent a telefonom. Elégedetlenül vettem fel azt a nyomorult ketyerét.
-Igen?
-Te teljesen megőrültél? - kiabálta bele Brian.
-Hé-hé-hé! Nyugi oké? - néztem Ashley-re értetlenül, majd kimentem az udvarára.
-Nyugi? Purdy? Ashley Purdy? Csak barátok ugye?
-Brian, ne ordibálj már! Történt 1-2 dolog és?
-És? Ez egy züllött ember! Melletted 100 nője van! És még az újságokban is benne van, hogy ott smároltok az utca közepén!
-Te beszélsz? - kérdeztem, majd elhallgatott. - Tudod, bennem már nincsenek érzések. Csaljon meg ha akar! Ed és Leana után már bármit kibírok szerintem!
-De akkor sem vele! Nem emlékszel, hogy elvitt, másnap meg hazahozott és
-Akkor én akartam cuccozni. ÉN akartam vele maradni és ÉN kértem meg, hogy minél később vigyen haza.
-De legalább a gyűrűt nem adtad vissza ugye?
-Hát...
-Jaj ne May! Ne gyere hozzám sírva, ha átbassza a fejed!
-Nem is fogok. Szeretlek Brian, sziaaaa! - nyomtam ki a telefont, majd visszamentem. Fújtam egyet, majd becsuktam az ajtót.
-Ki volt az? - fogta meg a derekam Ash.
-Á, csak a menedzserem. Megint megszólt az egyáltalán nem nőies beszédstílusom miatt.
-Jaj de szépen mondtad! - mondta hangsúlyozva, majd elnevettük magunkat.

~
péntek
~


-Indulhatunk?
-Őőő - néztem gyors körbe - azt hiszem igen. - futottam le.
-Na, akkor siessünk! - fogta meg a kezem.
Már a reptéren voltunk, mikor Ashley furcsán kezdett el viselkedni.
-May, menjünk erre! - kezdett el húzni a "Büfé" felé.
-Mi? De Ash amarra kell becsekkolni!
-De, szomjas vagyok. - mosolygott rám, majd átkarolt.
-Ashley, mi a baj?
-Semmi, csak mondom veszek valamit a gépre.
-Oké. - néztem rá furcsán.

Ed:

Épp a reptéren álltam és vártam Nancy-t, a pszichológusomat. Eljön velem 3 napra Brazíliába, kicsit enyhíteni a lelkemen. Leültem és két ismerős alakot láttam meg... May és az a Purdy...

Mosolyogni láttam, ami az én arcomra is mosolyt varázsolt. Jó látni, hogy ugyanolyan energiabomba maradt, még annak ellenére is, hogy szétmentünk...
-Ed?
-Szia Nancy.
-Na, csakhogy megtaláltalak!

May:

-Mit kérsz?
-Őőő, valami rostosat vagy tök mindegy, csak hideg legyen! - mosolyogtam rá.
-Citrom? - kérdezte, majd oldalra néztem. - May!
-Ez... Ez meg mit keres itt? - vettem észre Ed-et.
-May,
-Ezért akartál eljönni onnan? - néztem rá kérdően, majd visszafordultam. Pont egymásra néztünk és nem tudtam róla levenni a szemeimet...

:D
Emberek,
Első kötet, évad, szezon vagy ahogy tetszik, a lényeg, hogy
VÉGE!

A 2.-at augusztus végén/szeptember elején fogom hozni. :)
Egy kis előzetes belőle:

May:
-May ne menj oda! - fogta meg a kezem Ashley.
-Ki az a nő vele? - néztem rájuk gyilkos szemekkel.

Ed:
-Ed mi a baj?
-Semmi, csak ott van az exem. - néztem oldalra.
-Ex? Ja, hogy a Jensen kislány. - indult el felé.

~

May:

-May, én otthagytam Juliet-et! - nézett rám Andy őszinte szemekkel. - Az az este után rájöttem, nekem nem ő kell!
-Andy, te nem vagy józan!
-Ki tudja? - vonta meg a vállát. - Legalább őszintén tudok beszélni veled! - hajolt közelebb.
~

Matt:
-Valary, hol a kicsi?
-Otthagytam Felicia-nal.
-Felicia? Milyen Felicia?
-Akit találtam az újságban. Egy aranyos, szőke lány.
-Ő NEM FELICIA! Azonnal keresd fel!

~
Brian:

-Brian, szeretsz te engem?
-Persze!
-Nem úgy vettem észre! - mutatta fel Hannie a telefonomat, ahol egy csomó közös kép volt May-el.
~

Zacky:

-Zacky, én ezt nem bírom!
-Akkor mi legyen hmm? Gena, te egy kurva vagy! Válni akarsz?
-Mi? Nem, csak megszeretném beszélni a dolgokat! - ölelt át.

~

Alice:
-Alice mi ez? - nézett rám Riley furcsán.
-Ez, egy terhességi teszt! - mutattam fel azokat. - Kettő is! Holnap megyünk a nőgyógyászhoz! - mentem ki a szobámból dühösen.
-Al! - jött volna utánam, de rácsaptam az ajtót.
~

May:

-Kiraktok? - néztem a bandára kiakadva.
-May, ez így nem mehet tovább! Belekevered a magánéleted!
-Nélkülem semmik vagytok! - rohantam ki a próbateremből.

~

-Aaron most először és utoljára segítek neked, csak a képek miatt! - biztosítottam be a fegyvert.
-Boldog 18.-at May szerelmem! - csókolt meg.
-Takarodj! - löktem el magamtól.

*
-Aaron a zsaruk! - kiáltottam fel.
-Sajnálom édesem! - kacsintott rám.

~

;D
foREVer <3