WWNFY 3.4.

se3.

4.fejezet: " Black Diamond "

May:

Éppen a kanapén feküdtünk, egymással szembe, mikor váratlan kérdéseket kezdett el feltenni Brian.

-May mi a baj?

-Micsoda? Mi lenne?

-Miért vagy ennyire szégyenlős? Megerőszakoltak a börtönbe, vagy mi?

-Micsoda? Dehogy is! Miért?

-Nem engedsz be magam mellé a fürdőbe, nem mersz előttem fehérneműben lenni, meg ilyenek. És ez megy, már egy hete!

-Mondtam már!

-Nem hiszem el! Mit rejtegetsz?

-Nem szeretnék róla beszélni.

-May, nekem bármit elmondhatsz!

-Tudom, de... Rossz emlék, elakarom felejteni ami volt! Megint olyan voltam mint régen, pedig megígértem magamnak, hogy nem!

-Verekedtél? - kérdezte, de nem válaszoltam. - May! - rántott magam alá. - Mi az - húztam fel a pólómat hirtelen - amit ennyire nem akarsz megmutat - vette észre a heget - ni... - fejezte be a mondatot, majd végighúzta az ujját rajta. - Mégis hogy szerezted ezt?

-Hát, csak összekaptam 1-2 arccal... Elkezdtünk verekedni, az meg egy nem tudom mivel felsértette a bőrömet. A gyengélkedőn derült ki, hogy elég mély a seb.

-Mégis min kaptatok össze?

-Hogy nem adtam nekik cuccot, ami nem is volt nálam egyáltalán. Nem tudom honnan szedhettek ilyeneket. Biztos meghallotta az egyik mikor Carla-val beszélgettem...

-Jobban kellene vigyáznod magadra!

-Tudom... - ültem fel.

-És legalább normálisan elláttak?

-Fogjuk rá... Nagyon kemények voltak bent az őrök, szerencse, hogy csak 1 hónappal kaptam többet...
-Szóval ez miatt!
-Ja. - bólogattam.
-Idióta! - pofozott meg lazán.
-Na! - néztem rá felháborodottan, mire csak megcsókolt.

~

Még aznap este, elkezdtem keresgélni bandákat és megakadt a szemem az egyiken...
"Énekest keres, HB-n egy metalcore banda. Kor: lehetőleg 35 alatt. Nem: Tök mind1, csak jó hangja legyen."
Azonnal írtam is nekik, hogy érdekelne és összehozhatnánk egy próbát. Ebben szintén 3 fiú volt, de a szitu majdnem ugyan az. A dobos lelépett az énekessel együtt. Beugrók szoktak lenni, viszont most van egy ideiglenes dobosuk. A bandájuk neve Black Diamond volt... Először persze névtelenül írtam nekik és másnapra összebeszéltünk egy találkát. Természetesen egész este az ő zenéiket hallgattam.
-Brian, elvinnél egy próbára?
-Próbára?
-Ja, találtam egy egész jó kis bandát, itt HB-n. Ma már lesz is egy próbánk.
-Oké, elviszlek, mikor kellene?
-Most. - mosolyogtam rá.
-Ó... Látom, a meglepetéseid még mindig ugyan olyanok maradtak. - mondta, majd elnevettem magam és kimentem.
Mikor odaértünk, a banda már szépen hangolt be.
-Heló srácok! - léptem be a garázsba. Brian addig elment, valami interjúra.
-Őőő... - néztek rám furcsán én pedig csak kérdően tekintettem vissza.
-Igen?
-Te, vagyis ön, vagyis
-Fiatalabb vagyok nálatok, szóval minimum, hogy tegeztek! Igen én írtam nektek.
-May Jensen?
-Aha.
-De te
-Most szabadultam a börtönből, ja! - bólogattam. - Szóóóval, ha benne vagytok, akkor akár le is nyomhatunk egy próbát! - vontam meg a vállam.
-A mikrofon bekészítve! - mutatott a basszista az állványra.
-Köszi. - mosolyogtam rá, majd adtak egy pár szöveget.
-A dalokat vágod?
-Persze, az összeset végighallgattam tegnap este. - mosolyogtam körbe. Bemutatkozott mindenki, majd elkezdtük.

Brian:

Kicsit aggódom May miatt... Alig van kint 2 hete, de már róla pletykálnak a lapok. De a kis hülye természetesen, megint megcsinálta magának a bajt azzal, hogy nekiment az egyik fotósnak! Az interjún a zene mellett, rólunk is kifaggattak.
"-Még a börtön ellenére is együtt maradtak?
-Persze.

-Gyakran veszekednek?
-Igen, azon, hogy a kutyám miért szarik be a házba vagy, hogy miért nem Tom and Jerry megy a TV-ben.

-Mit gondol, a rajongóik rossz szemmel nézik, hogy ekkora a korkülönbség?
-Hahaha... Vicces ez a sztori. Semmit.

-Nem érzi úgy, hogy ez a kapcsolat csak kárt okoz önnek?
-Semmiképpen... Tudod ez egy olyan téma, ami ránk tartozik."
Itt már gondolom vette a lapot és hanyagolta a témát... Még az interjú alatt kaptam May-től egy SMS-t.
"Készen vagyunk, ha bírsz gyere! <3
May"
Lassan elhúztam és indultam is érte.



May:

-Szerintem jó volt. - nyújtózkodtam meg miután lejátszottunk pár számot. - Nem? - fordultam meg mosolyogva.
-May, mi benne vagyunk, de téged nem zavar, hogy mi pár évvel idősebbek vagyunk? - kérdezte a basszista.
-Ian, a barátom 33 éves! - néztem rá. - 4 év, igazán nem gond.
-4 év?
-Már 18 vagyok! - vigyorodtam el.
-Fú, hát
-Sokkal fiatalabbnak nézel ki!
-Ó, köszi. Nem mondom, hogy rögtön adjatok választ én tudok várni, de most - ahogy ezt kimondtam, kint Brian már dudált is nekem. - mennem kell. - csaptam össze a tenyereimet, majd elindultam kifelé. - Sziasztok!
-Szia! - mondták egyszerre. Odaugráltam a kocsihoz, majd beszálltam.
-Ez meg mi volt?
-Fel vagyok dobva! Lehet bevesznek ebbe a bandába! - kötöttem be magam. - És egész jó volt a próba. - mondtam, majd hazáig áradoztam róluk, meg persze a próbáról...
Brian-nél vettem csak észre, hogy elég ideges.
-Brian valami baj van? - fogtam meg a kezét, ő pedig azonnal magához rántott és vadul csókolt. Dühös...

~

-Mi volt a baj mikor hazaértünk? - simogattam az arcát, már félálomban.
-Az interjún kicsit felhúztak. Megint rólad kérdezgettek és... Hagyjuk!
-Mondd!
-Tudod, volt egy olyan kérdés, hogy szerintem nem okoz-e kárt a kapcsolatunk nekem.
-És mit mondtál?
-Azt, hogy semmiképpen, de annyira felidegesítenek ezek a kérdések... Meg amúgy is, már 18 vagy! Nem 16!
-2 év... Úristen, már lassan másfél éve itt vagyok. - fordultam a hátamra. - Ezt el sem hiszem.
-Én meg igen. - bújt hozzám. - Annyira jó, hogy itt vagy! - mondta halkan, majd adtam egy puszit a fejére és szépen lassan elaludtunk.