WWNFY 3. 12.

se3.

12.fejezet: " Naplemente "

May:

-Alice, úgy örülök, hogy végre hazamehetsz! - öleltem át
-Hát én is!
-Na gyertek! - mondta Brian vigyorogva, majd beültünk a kocsiba és hazavittük a mi kis betegünket.

~

-May, van egy új étterem, a partonon, egy hajón! Nem megyünk el?

-Végül is... Tőlem!- ültem le mellé - De csak próba után. - mosolyogtam rá.
-Oké. - csókolt meg. - Amúgy, nem akarod letenni a jogsit?

-Kizárt! Az első az lenne, hogy nekimegyek valakinek! - mondtam, majd elnevette magát.

-Azért egy próbát csak megér!
-Talán. - vontam meg a vállam.

~

Próba után, Brian eljött értem és mentünk is abba az étterembe.

-Nagyon sunnyogsz! - álltam meg a lépcsőn.
-May, te paranoiás vagy! - mondta nevetve, majd megfogta a kezem és felmentünk. - Mire készülnék? - ültünk le az asztalhoz.

-Fogalmam sincs. - mosolyogtam rá. - Nagyon szép a kilátás! - néztem, a már narancssárguló tengerre.

-Ugye? Mondtam, hogy jó hely!

-Igazad volt! - vettem a kezembe az étlapot.

-Mi volt próbán?

-Semmi különös igazából. Megbeszéltük a részleteket a lemezzel kapcsolatban. Noe eszméletlen idióta... Az egészet elbaromkodtuk, szóval alig játszottunk 1-2 számot.

-Édes, nézz oda egy kicsit! - mutatott oldalra. Matt, Zacky, Arin, Johnny, Benji, Joel és Alice feltartottak 1-1 táblát... "Marry me"... Mikor visszanéztem, Brian kezében már egy kérdőjeles kis tábla volt... A pincér, egy ezüst tálcán, kihozott egy kis dobozkát... Nem is kell mondanom, egy gyűrű volt benne! Tátott szájjal és könnyes szemekkel néztem hol Brian-re, hol a tálcára. Elnevettem magam, majd felálltam és szinte már sírva átöleltem.

-Igen! - mondtam nevetve, majd megcsókolt. Az étteremben mindenki tapsolt, a többiek pedig őrjöngtek. Brian felemelt, még egyszer megcsókolt, majd mikor letett az ujjamra húzta a gyűrűt.

-Szeretlek! - vigyorgott rám, majd megtörölte a szemeimet.

-Ez... Ezt nem hiszem el. - mondtam, még mindig nevetve.

-Pedig el kellene! - ölelt át.

-Ezért ma iszunk! - jött oda Zacky egy üveg pezsgővel.

-Matt mit szólt?

-Áldását adta ránk... Bár kicsit húzta a száját.

-Valary?

-Benne volt, teljes mértékben!

-Úristen May, ezt el sem hiszem! - ugrott a nyakamba Alice. - Mutimutimutimuti! - fogdosta a kezem. - Aaaaaa! - nézett Brian-re. - Ez kegyetlen szép! - mondta halkan, kiakadva, majd elnevettük magunkat. Matt kicsit morcosan, de odajött és átölelt.

-Nem éppen így képzeltem el, de sok boldogságot! - mosolygott rám.
-Köszönöm!
-Maaay! - ölelt át Zacky. - Gratulálok! - adott 2 puszit.
-Köszi Zacky!
-Tudtam, hogy ez lesz a vége! - jött oda Johnny, majd ő is átölelt.
-Johnny, nagyon szeretlek! - mondtam, majd magamhoz szorítottam.
-Én is! - puszilt meg, majd jött Arin.
-Hát... Eljött ez is. - vakarta meg a tarkóját zavarában.
-Igen... - mosolyogtam rá.
-Sok boldogságot és remélem kitartotok egymás mellett! - ölelt át.
-Köszönöm. - mondtam halkan. Odajött Brian, majd vigyorogva megcsókolt.
-Akkor, most... Iszunk? - nézett ránk Zacky, majd a hátára ugrottam.
-Előőre! - mutattam a lépcső felé. Mindenki elindult kifelé utánunk, egyenesen egy kocsmába.
Egy boxba ült mindenki én persze Brian mellett.
-Mit kérsz welcome drink-nek?
-Mindegy. - mosolyogtam rá.
-Oké, akkor mikor legyen az esküvő?
-Mindegy.
-Hány gyereket szeretnél?
-Mindegy. - mondtam, már nevetve.
-Milyen legyen a ruhád?
-Mindegy.
-Kiket hívjunk meg?
-Mindegy. - még mindig csak nevettem.
-Kit vegyek el?
-Mind... ENGEM! - néztem rá kiakadva, majd elnevette magát és adott egy csókot. Végül is, tequilával indítottunk, ahogy az általában szokott is lenni. Úgy éjfélre, már mindenki ott volt. A kocsma fullosan tele volt, így nem volt kicsi a hangzavar sem, főleg velünk... Már elég ittasan bementem a mosóba, mivel valaki szerencsésen rám öntött vagy 1 liter sört...
Miközben mostam a kezem bejött egy csajszi, de nem mert a szemeimbe nézni. Rögtön bement és a tükör aljában láttam, hogy térdel. A hülye nem zárta be az ajtót, így simán rányitottam, miközben húzta ki magának az utcát.
-Kislány! - vettem el mellőle a tasakot. - Ezt neked nem kellene!
-May?
-Igen! - húztam le a tasakot a WC-n. - Elég ebből! Nem tedd tönkre magad! - néztem rá szigorúan, majd felemeltem a padlóról és kilöktem. - Egy drogos kurva akarsz lenni? Azt akarod átélni amit én? Miért nem hallgatsz az idősebbekre? Le merem fogadni, 16 éves vagy és csak most kezdted. Összejöttél egy fiúval és menőbbnek akarsz tűnni a szemébe azzal, hogy ezt csinálod.... Térj észhez... - mentem ki.
Nem tudom, hogy utána szívott-e vagy nem, nem is érdekel... De nem szerettem volna, ha aznap este balhézik bárki is a kocsmába!
Leültem Brian mellé és ittunk tovább. Alice természetesen nem mert még egy üveg sört se meginni, mivel még mindig szedte a gyógyszereit. Akármennyire is próbálták itatni, mindenkit röhögve elhajtott. Fél órán belül megláttam ugyan azt a kiscsajt a mosdóból...
-Kicsim mi van? - hajolt közel Brian.
-Semmi. - ráztam meg a fejem, miközben a lányt néztem. Ő is rám nézett, elmosolyodott és leült a barátja mellé. Beszéltek valamit, felkelt és egyedül elment...
Büszke voltam magamra.
-Minek örülsz ennyire? - karolt át Brian.
-Semmi. - csókoltam meg. - Neked! - fogtam meg a fejét.
-Igen? - kérdezte kaján vigyorral közel az arcomhoz, majd adott egy szájra puszit. - Szerintem
-Lépjünk le! - vigyorodtam el, majd hirtelen felálltunk, megfogta a kezem és kirohantunk. Beültünk a kocsiba és bár Brian részegen vezetett, egész épségben hazaértünk.