se3.
15.fejezet: " Húgom, mégis... "
May:
Visszamentünk a többiekhez és még táncoltunk egy ideig, de
végül úgy döntöttünk, elgyalogolunk a hotelbe.
-Ed, ez
-Sssh! – tette a számra az ujját. – Új élet nem? – mosolyodott el, majd megcsókolt. Mikor végre felért a lift, azonnal a szobába szaladtunk.
-Már annyira hiányoztál! – nézett rám őszinte szemekkel.
-Én, vagy az amit csinálok? – csókolgattam tovább a nyakát.
-Mindened! – tépte szinte le rólam a pólómat. Még mielőtt belevágtunk volna, felszívtunk 1-1 utca kokaint. Nem kellett öt perc és egymásnak estünk. Sokkal durvább volt mint Brian és meglátszott, hogy egy ideje nem volt nővel. Miután én is levettem róla a pólóját, nekilökött a falnak. Kicsit bevertem a hátam, de a magam perverz módján, még élveztem is! Közel hajolt hozzám és durván beletúrt a hajamba. Mindeközben szenvedélyesen csókoltuk egymást. Egy pillanat alatt lekapta rólam a melltartómat, vele együtt a nyakláncaimat is. Felkapott a combomnál és még jobban a falnak nyomott. Már lassan alig kaptam levegőt, de tetszett. Brian-el soha nem csináltuk ilyen szadista módon!
Kikapcsolta az övemet, bevitt a hálóba és rádobott az ágyra.
Kis mohó…
Fölém hajolt, én pedig levettem a nadrágját, az alsójával együtt, majd is ugyan így tett. Mindenféle előjáték nélkül, egyenesen a közepébe vágtunk. Imádtam, mikor ő volt fent. Gyorsabb volt, meg amúgy is! Ne én dolgozzak már!
A körmeimmel végigsértettem az egész hátát és a vállait is. A lábaimat dereka köré fontam és hagytam magam. Nem kellett sok idő és mind a ketten a "csúcsra értünk". Ed azonnal cserélt gumit és már fölötte is voltam. Már szinte fájt, amilyen erősen Ed fogta a csípőmet, de nem érdekelt..
Még még még még még! Csak ennyi járt az eszembe.
Ed felült és úgy csináltuk tovább. Megcsókolt, majd miközben az egyik kezével elkezdte simogatni a melleimet, a másikat pedig az arcomhoz tapasztotta. Lehunytam a szemem és csak követtem az ő tempóját. Hangos sóhajai, csak még jobban fokozták az izgalmam, amitől szinte már így is szétrobbantam. Egyik pillanatban elkapta a karom és hátradöntött. Egy hangos „Ed” hagyta el a számat és ebben a pillanatban, mind a ketten, ismét egyszerre mentünk el. Szegénykém még remegett is. Hevesen lihegve néztünk egymásra, majd lágyan megcsókolt. Ráfeküdt a mellkasomra és kicsit megpihentünk. Nem telt el egy perc felkelt, megfogta a kezem és kimentünk a fürdőbe, egyenesen a tus alá.
-Sssh! – tette a számra az ujját. – Új élet nem? – mosolyodott el, majd megcsókolt. Mikor végre felért a lift, azonnal a szobába szaladtunk.
-Már annyira hiányoztál! – nézett rám őszinte szemekkel.
-Én, vagy az amit csinálok? – csókolgattam tovább a nyakát.
-Mindened! – tépte szinte le rólam a pólómat. Még mielőtt belevágtunk volna, felszívtunk 1-1 utca kokaint. Nem kellett öt perc és egymásnak estünk. Sokkal durvább volt mint Brian és meglátszott, hogy egy ideje nem volt nővel. Miután én is levettem róla a pólóját, nekilökött a falnak. Kicsit bevertem a hátam, de a magam perverz módján, még élveztem is! Közel hajolt hozzám és durván beletúrt a hajamba. Mindeközben szenvedélyesen csókoltuk egymást. Egy pillanat alatt lekapta rólam a melltartómat, vele együtt a nyakláncaimat is. Felkapott a combomnál és még jobban a falnak nyomott. Már lassan alig kaptam levegőt, de tetszett. Brian-el soha nem csináltuk ilyen szadista módon!
Kikapcsolta az övemet, bevitt a hálóba és rádobott az ágyra.
Kis mohó…
Fölém hajolt, én pedig levettem a nadrágját, az alsójával együtt, majd is ugyan így tett. Mindenféle előjáték nélkül, egyenesen a közepébe vágtunk. Imádtam, mikor ő volt fent. Gyorsabb volt, meg amúgy is! Ne én dolgozzak már!
A körmeimmel végigsértettem az egész hátát és a vállait is. A lábaimat dereka köré fontam és hagytam magam. Nem kellett sok idő és mind a ketten a "csúcsra értünk". Ed azonnal cserélt gumit és már fölötte is voltam. Már szinte fájt, amilyen erősen Ed fogta a csípőmet, de nem érdekelt..
Még még még még még! Csak ennyi járt az eszembe.
Ed felült és úgy csináltuk tovább. Megcsókolt, majd miközben az egyik kezével elkezdte simogatni a melleimet, a másikat pedig az arcomhoz tapasztotta. Lehunytam a szemem és csak követtem az ő tempóját. Hangos sóhajai, csak még jobban fokozták az izgalmam, amitől szinte már így is szétrobbantam. Egyik pillanatban elkapta a karom és hátradöntött. Egy hangos „Ed” hagyta el a számat és ebben a pillanatban, mind a ketten, ismét egyszerre mentünk el. Szegénykém még remegett is. Hevesen lihegve néztünk egymásra, majd lágyan megcsókolt. Ráfeküdt a mellkasomra és kicsit megpihentünk. Nem telt el egy perc felkelt, megfogta a kezem és kimentünk a fürdőbe, egyenesen a tus alá.
Alice:
-Riley, csinálj már valamit!
-Mégis mit? Nem dobathatom ki őket, nem csináltak semmit!
Időközben, elég érdekes szituáció alakult ki… Mi ketten elmentünk inkább egy kocsmába, ahol Riley bemutatott 3 orosz csajszinak, akiké ez a kocsma-étterem. Kurva jó volt a buli… VOLT!
Sokan voltunk, mindenki piás volt, a cigifüst is hatalmas volt bent, de betoppant 3 váratlan személy… Brian, Valary és Matt… Valary meglátott minket és inkább azonnal elvezette Brian-t. Egy köszönöm-öt tátogtam felé, majd elmosolyodott. Szerintem már ők is tudnak mindent!
-Akkor mi menjünk el!
-Gondolod ezek ketten kirakósoznak a hotelbe?
-Hahaha! – néztem rá unott fejjel, mire elnevettük magunkat. – Akkor gyere el hozzánk. – fogtam meg a karját mind két kezemmel.
-Alice, kicsilány! Te nem vagy tisztába a mondatokkal, amik elhagyják a szád!
-Miért ne lennék?
-Miattam feküdtél a kórházban és ezek után még képes lennél
-Igen, képes lennék… Ez nem változtat azon, hogy szeretlek! – kezdtem el birizgálni a haját. – De, ha te nem, akkor – keltem volna fel, de visszarántott.
-Te még tényleg szeretsz engem?
-Ez hülye kérdés volt szerintem… Igen! – mosolyogtam rá, majd kisiettünk. Mikor hátra néztem, Brian pont ránk pillantott. Kérdő tekintetétől inkább csak megvetően elfordultam.
Nem kell neked May? Más is szereti, életem!!!!
May:
Egész este nem aludtunk. Hol csináltuk, hol TV-t néztünk,
hol kaját rendeltünk… És végre megbeszéltünk mindent… Elmeséltem neki mi volt
velem, ő is elmesélte mi volt vele.
-Szóval most itt tartunk…
-Mond May mi lesz velünk?
-Ami eddig életem! – simítottam végig az arcán. – Te is találtál új nőt, akit most csaltál meg – nevettem el magam – és én is keresek egy új embert.
-De én még mindig szeretlek!
-Már annyiszor megpróbáltuk! Ed, te nem bírod ki, hogy ne csalj meg egy lányt! Előre sajnálom a mostanit! – nevettem el magam ismét. – Szeretlek, de lassan már csak mint egy barátot! Mint a nővérem bátyát, vagyis… - gondolkodtam el – A bátyámat.
-Akkor, mi most… Húgom mégis dugom, vagy mi ez? – kérdezte, majd röhögésbe törtünk ki.
-Vigyázz arra a csajra és elvárom, hogy te legyél a gyerekeim
keresztapja és te legyél a tanúm és te rendezd az esküvőmet Al-al együtt.
-Ez így mind?
-Igen! – mondtam mosolyogva, majd a TV-re lettem figyelmes…. Azt hiszem abban a pár órában átéltem azt, milyen is, mikor egyik pillanatról a másikra tönkremegy az ember élete!
-Szóval most itt tartunk…
-Mond May mi lesz velünk?
-Ami eddig életem! – simítottam végig az arcán. – Te is találtál új nőt, akit most csaltál meg – nevettem el magam – és én is keresek egy új embert.
-De én még mindig szeretlek!
-Már annyiszor megpróbáltuk! Ed, te nem bírod ki, hogy ne csalj meg egy lányt! Előre sajnálom a mostanit! – nevettem el magam ismét. – Szeretlek, de lassan már csak mint egy barátot! Mint a nővérem bátyát, vagyis… - gondolkodtam el – A bátyámat.
-Akkor, mi most… Húgom mégis dugom, vagy mi ez? – kérdezte, majd röhögésbe törtünk ki.
-Ez így mind?
-Igen! – mondtam mosolyogva, majd a TV-re lettem figyelmes…. Azt hiszem abban a pár órában átéltem azt, milyen is, mikor egyik pillanatról a másikra tönkremegy az ember élete!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése